Az 5.a osztály a Fővárosi Vízművek „katedrálisában” járt

Az 5.a osztály pénteken (09.19) a Fővárosi Vízművek „katedrálisában” járt, ahová csak ritkán lehet bejutni. Évente egy-két nap (Kulturális Örökség Napjai és/vagy a víz világnapja) léphet be halandó a katedrálisokat idéző, lélegzetelállító intézménybe, melynek építését olasz kőművesmesterek segítették.

A víztárolóba lépcsősoron juthatunk le, innen egy csigalépcső vezet az építmény „gyomrába″.
Az ellennyomó medence meglátogatása jól illeszkedik intézményünk célkitűzéseihez, hiszen a gyerekek közvetlen élményen keresztül ismerhették meg a vízellátás fontos szerepét és működését a mindennapi életben. Ez a program hozzájárult környezettudatos szemléletük kialakításához, hiszen megértették, mennyire nélkülözhetetlen erőforrás a tiszta ivóvíz, és miért fontos felelősséggel bánni vele. A látogatás nemcsak érdekes és motiváló tanulási alkalom volt, hanem segítette a diákok személyiségfejlődését is azzal, hogy felelősségvállalásra és tudatos gondolkodásra ösztönözte őket.

Pár fontos információ a létesítményről:
A Fővárosi Vízművek legrégebbi, ma is működő létesítménye, az 1868 és 1871 között épült. A X. Kerületi Ihász utca 29-es szám gyakorlatilag egy kisebb parknak is megfelelne – az utcáról bepillantva csak egy díszesebb tégla „őrbódét” látunk a fák között. A kisebb építmény viszont más titkot rejt, méghozzá egy föld alatti világot, két, egyenként 11 000 köbméter víz befogadására alkalmas víztárolót. A felhasznált téglák hazaiak, ha figyelmesen szemügyre vesszük őket, néhányban látszik a „Tatai Uradalmi Téglagyár″ nyomás. Többszínű téglával is találkozunk, s persze a víz is színezi őket, a két oszlopsoron egészen jól látszik, meddig telik meg a csarnok vízzel. Az eltérő színek miatt szinte mozaikosnak tűnnek a falak, ezzel emelve a különleges létesítmény esztétikai élményén.

A víz a két, „szökőkútnak” is beillő márvány beömlőnyíláson áramlik be a csarnokba, mikor feltöltik azt, és körülbelül 12 óra alatt éri el a kívánt szintet. Igazán érdekes érzés egy ilyen monumentális, föld alatti épület gyomrában középen állva azon tűnődni, hogy micsoda mérnöki munka kellett ahhoz, hogy ma is működjön az intézmény. A kőbányai telep Ferihegytől Cinkotáig több százezer ember háztartását látja el a Szentendrei-sziget csápos kútjaiból származó vízzel.

Nagyon különleges élményben volt részünk. A föld alatti séta után a felszínen még vártak ránk különböző feladatok: víz kvíz, óriás kirakó, víz kísérletek.

Banainé Kömüves Anita osztályfőnök